2019. május 28-án, kedden kerülnek forgalomba az új 100 és 200 címletes euróbankjegyek. Összefoglaltuk, mit kell tudni ezekről a fizetőeszközökről. Az új 100 és 200 eurós címletek az Európé bankjegyek sorozatában érkeznek, készpénzforgalomba való bekerülésükkel lezárul a sorozat kibocsátása – ad tájékoztatást az euróbankjegyek kibocsátásáért felelős Európai Központi Bank. Az új bankjegysorozat azért Európéről kapta a nevét, mert a rajta található biztonsági elemek közül kettőn is szerepel Európé arcképe. A görög mitológiai alakra azért esett a választás, mert egyértelműen kapcsolódik az európai kontinenshez, és emberi vonást kölcsönöz a bankjegyeknek. Európé arcképét a párizsi Louvre-ban kiállított egyik vázáról vette át az EKB. Az euróbankjegyek Európé-sorozata Az Európé-sorozat címleteit fokozatosan, több év alatt vezették be. Az új sorozat első négy címlete – 5 €, 10 €, 20 € és 50 € – rendre 2013‑ban, 2014‑ben, 2015‑ben és 2017‑ben került forgalomba. A 100 és a 200 eurós bankjegyek bemutatásának napja 2018. szeptember 17-e volt, forgalomba pedig 2019. május 28-án kerülnek.
Vagy ahol megtekintették a jegyet, statisztikák és rangsorok készítéséhez, például mely országokban van a legtöbb jegy. Az EuroBillTracker több mint 96 milliót könyvelt el 2011 októberében, vagyis több mint 1, 876 milliárd eurót. Hamisítás Az EKB számára az eurobankjegyeket nagyon nehéz hamisítani a nagy számú biztonsági jel miatt. A pulcsiüzletekből származó táblák minősége azonban növekszik, és az új technológiák megkönnyítik a jó minőségű hamis bankjegyek előállítását. A 100 eurós címlet a harmadik legtöbb hamisítvány. Ez 16% -át a hamis euróbankjegyek a 2 d felében 2011 € 49 600 100 hamis bankjegyek. Az EKB és a nemzeti központi bankok azt javasolják, hogy legyenek éberek és ismerjék fel a hamisítványokat az egyszerű "Touch-Look-Tilt" módszerrel. Gilles Duteil jogi szakértő szerint ezek a becslések irreálisak, és "nagyon nehéz meghatározni egy valóban jelentős számadatot". A hamisítás elleni küzdelemben az EKB élvonalbeli nyomtatási technikákat és számos biztonsági jelet alkalmaz, amelyek elegendőek a hamisítók elrettentéséhez.
A gép a bankjegyfelvételhez a más ügyfelek korábbi ügyleteiben befizetett valódi és forgalomképes forintbankjegyeket is felhasznál(hat)ja. 3 Kombinált bankjegy be- és kifizető gép Az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával fizetési számlára bankjegyet fizessen be, illetve fizetési számla terhére bankjegyet vegyen fel. A gép vizsgálja az ügyfél által behelyezett bankjegyek valódiságát, biztosítja a valódinak minősített bankjegyek ellenértékének fizetési számlán való jóváírásához szükséges adatokat, továbbá a hamisgyanús bankjegy, a visszatartott nem egyértelműen valódi forintbankjegy és az ügyfél adatainakösszekapcsolását és visszakereshetőségét. A gép a bankjegyfelvételhez nem használja fel a más ügyfelek korábbi ügyleteiben befizetett valódi (és forgalomképes) bankjegyeket. Ezeknél a gépeknél a bankjegyek forgalomképességének vizsgálatára való alkalmasság nem elvárt. 4 Bankjegy-kifizető gép Az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával fizetési számla terhére bankjegyet vegyen fel.
két forintbankjegy kerül be egyszerre). Hamisgyanúsként vagy nem egyértelműen valódiként azonosítja a bankjegyvizsgáló gép a forintbankjegyet az alábbi okok miatt:- a kép és a formátum azonosított, de a valódiságot bizonyító egy vagy több elem hiányzik, vagy azok minősége egyértelműen a toleranciaszinten kívülre esik, - a kép és a formátum azonosított, de minőségbeli, illetve toleranciaszintbeli eltérések miatt nem az összes valódiságot igazoló elem azonosított (többnyire sérült vagy szennyezett bankjegy). A bankjegyvizsgáló gép által nem forintbankjegyként azonosított tárgy szemrevételezendő az alkalmazott által, és külön választandó a hamisgyanús forintbankjegyektő alkalmazott által forintbankjegyként azonosított bankjegy legalább egy alkalommal a bankjegyvizsgáló géppel ismételten megvizsgálandó (amennyiben szükséges, a gyűrődések, hajtások, szamárfülek kisimítását vagy egyéb, a gépi felismerést elősegítő teendők elvégzését követően). A bankjegyvizsgáló gép által az ismételt vizsgálat(ok) során is ebbe a kategóriába sorolt valódi forintbankjegy kezelésére a 4.
A 100 és a 200 eurós iránti kereslet folyamatosan nő, az előbbinél évi 7, 6 százalékos, az utóbbinál 8, 6 százalékos ütemben. Az első sorozat 100 és 200 eurós bankjegyei a többi címlethez hasonlóan továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak. Párhuzamosan lesznek forgalomban az új bankjegyekkel, és fokozatosan lesznek bevonva. A közös európai fizetőeszköz második sorozata a kontinens névadójáról, a görög mitológiában szereplő Európéról kapta nevét, és a 2002-ben forgalomba hozott első euró bankjegycsalád folyamatos leváltására szolgál. Az új euróbankjegyek még az első sorozatnál is tartósabbak, így ritkábban kell őket cserélni Az Európé-sorozat első négy címlete – 5 euró, 10 euró, 20 euró és 50 euró – rendre 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2017-ben került készpénzforgalomba. Az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy az 500 eurós bankjegy kibocsátását leállítja, de az első sorozatból való 500 eurós bankjegy továbbra is törvényes fizetőeszköz marad. Kiemelt kép: HATIM KAGHAT / BELGA / AFP / Europress
A hitelintézet és a posta köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül - továbbítani az MNB-nek. (2) Az egyéb gazdasági szereplő köteles az automata bankjegykiadó gép üzemeltetése során általa fellelt olyan bankjegyet, amelynek a valódisága iránt a legcsekélyebb kétsége merül fel, továbbá az általa üzemeltetett ügyfél által kezelt gépből származó hamisgyanús bankjegyet szakértői vizsgálat céljából a vele szerződéses kapcsolatban álló pénzfeldolgozónak, ennek hiányában a hitelintézetnek vagy az MNB-nek haladéktalanul átadni. A pénzfeldolgozó és a hitelintézet köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül - továbbítani az MNB-nek. (3) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általa elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül - átadni vagy megküldeni az MNB-nek.
↑ a b c d és e [1]. ↑ a b c és d BCE: a dőlésbiztonsági táblák.. ↑ a b c d e és f BCE: további biztonsági táblák.. ↑ a b c d e f g és h BCE: a Biztonsági táblák Look.. ↑ a b és c " EKB: Biztonsági táblák megérintése. " Az Európai Központi Bankról, az Európai Központi Bankról, 2002(megtekintés: 2011. október 9. ). B " BCE: biztonsági funkciók. " Az Európai Központi Bankról, az Európai Központi Bankról, 2008(megtekintés: 2011. október 13. ). ↑ a b c és d BCE: Grafikai verseny az első eurobankjegy-sorozat számára. ↑ a b és c (en) " Bankjegyek és érmék forgalma ", az oldalon (hozzáférés: 2021. január 21. ). ↑ a b c és d Girolami, Johansson és Schilde 2002. ↑ Bank of Italy - 2011. április. ↑ a b c d e f g h i j k és a BCE - A bankjegyek. ↑ " Pénznem. Új 100 és 200 euró bankjegyek 2019 májusától ", a oldalon, 2018. szeptember 17(megtekintés: 2018. november 12. ). ↑ BBC News - 1996 december. ↑ " A vágások ", a honlapján az Európai Központi Bank, 2018(megtekintve: 2018. október 16. ). B a b és c EKB - termelés és készletek.
Az évenkénti újbóli bevizsgáláshoz a 10. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben kell benyújtani, ha azokban időközben változás történt. Az évenkénti újbóli bevizsgálás menetét az MNB az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg. (5) A bevizsgálás igénylőjének minden esetben - a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - kezdeményeznie kell az MNB-nél a bankjegyvizsgáló géptípus újbóli bevizsgálását, ha bármilyen módon módosult annak valódiság-vizsgáló hardvere, illetve szoftvere. Az újbóli bevizsgáláshoz a 10. Az MNB a bevizsgálás menetét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg. 13. § Az MNB értesíti az 5. § (2) bekezdése szerinti üzemeltetőket, ha az általuk üzemeltetett bankjegyvizsgáló géptípus vonatkozásában a) a 12. § (3) bekezdése szerinti soron kívüli újbóli bevizsgálásra hívja fel a bevizsgálás igénylőjét, b) a 14. § (3) bekezdése szerinti záradékolást alkalmazza, c) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követően vagy a 14.
Az egyes készpénzforgalmi berendezések hozzáállítása az új bankjegyekhez ugyanakkor végső soron a bankjegykezelő berendezések üzemeltetőinek és gyártóinak a feladata.