Debrecen 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város. Városkörnyékek 1971‑1983 közöttSzerkesztés Hajdú-Bihar megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Hajdúböszörményi és a Hajdúszoboszlói 1970-ben, a Berettyóújfalui pedig 1978-ban. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Berettyóújfalu 1983-ig járási székhely is maradt. A Hajdúböszörményi városkörnyék volt az egyetlen az országban, amely 1990 előtt megszűnt, mivel egyetlen községét, Hajdúvidet 1978-ban Hajdúböszörményhez csatolták. Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 közöttSzerkesztés 1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Hajdúböszörmény kivételével.
Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ az addig járásszékhely Püspökladány továbbá Balmazújváros, melyek azután 1986-ban illetve 1989-ben várossá alakultak. Szintén 1989-ben kapott városi rangot Biharkeresztes, Hajdúdorog, Hajdúhadháztéglás és Nádudvar is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenegyre nőtt. Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés Hajdú-Bihar Megyei ÖnkormányzatSzerkesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjai. Tag: Jelölő szervezet: 1. Pajna Zoltán Fidesz-KDNP A közgyűlés elnöke 2. Bulcsu László A közgyűlés alelnöke 3.
ReformátusokSzerkesztés A református hitélet szimbóluma, a reformáció kialakulásától és elterjedésétől kezdődően centruma, szűkebb és tágabb környezetében, sőt külföldön is Debrecen. A várost egy időben kálvinista Rómának is nevezték. Eredetileg gúnynév volt ez, ám a református vallásos öntudat lanyhulásával csitult a debreceni reformátusok tiltakozása eme elnevezés ellen, sőt a múlt században már némi dacossággal vállalták a "vastagnyakú kálvinisták" e ragadványnevet. A megye lakosságának jelentős hányada vallja magát ma is reformátusnak, különösen a bihari és sárréti területeken. A református egyház a megye történelmében, kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszott, és játszik ma is. Debrecenben található a Tiszántúli Református Egyházkerület székhelye, illetve több más tekintélyes iskola mellett a hazai oktatás történetében kiemelkedő jelentőséggel bíró Református Kollégium is. KatolikusokSzerkesztés A megye felekezeti összetételét hosszú időre meghatározta, hogy a reformáció térhódítása következtében a török hódoltság idején a hajdúsági városok református vezetése a katolikusok letelepedését tiltotta, megmaradt templomaikat a református gyülekezetek használták.
6 176 értékelés Semsey Kastély, Balmazújváros 9. 1 42 értékelés -20% Szabadulószoba az U-Pubban, Hajdúszoboszló 9 40 értékelés Hajdúszoboszló felirat, Hajdúszoboszló 9. 6 159 értékelés -25% Hajdúszoboszlói Fazekasház, Hajdúszoboszló 9. 4 30 értékelés Kerekestelepi Termálfürdő, Strand és Kemping, Debrecen 9. 3 26 értékelés -25% Rhédey-kastély, Zsáka 9. 9 11 értékelés -10% MeseKorzó, Hajdúszoboszló 9. 5 17 értékelés -15% Game of Rooms Szabadulószoba, Debrecen 10 7 értékelés Nagyerdei Park, Debrecen 9. 7 157 értékelés ImagineDebrecen, Debrecen 9. 9 8 értékelés -20% Segway túrák, Hajdúszoboszló 10 4 értékelés -10% SelfieTime, Debrecen 9. 8 4 értékelés -10% Gazdaház, Hajdúszoboszló 9. 6 5 értékelés -20% Knowland Szabadulószoba, Debrecen 9. 7 3 értékelés -20% Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány 9. 4 7 értékelés -20% Delizsánsz Kiállítóterem, Debrecen 9. 3 3 értékelés -20% Népi Hajdúház, Hajdúböszörmény 8. 3 7 értékelés Hókuszpókusz Kalandpark, Nyíradony 8. 3 3 értékelés -15% Urbango Debrecen, Debrecen 6 1 értékelés Szabadtéri Színpad, Hajdúszoboszló 9.
A víz hatására itt szikes (szolonyec és szoloncsák) és réti talajok alakultak ki. Hasonlóan alakult a Berettyó-Körös-vidék holocénkori fejlődéstörténete. Itt is az árvizekből leülepedett iszapos, löszös, agyagos üledék takarta be a hordalékkúp anyagát. Jellemző talajtípusai a réti és öntéstalajok, helyenként a szolonyecek. ÉghajlatSzerkesztés Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. Az évi középhőmérséklet 10, 5 - 11 °C, ami köszönhető a júliusi 20, 5 - 22 °C átlaghőmérsékletnek. A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb január. A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. Élővilág, természetvédelemSzerkesztés A megye élővilága a mezőgazdasági termelés és a folyószabályozások miatt jelentősen átalakult. Leginkább a Hajdúháttól a Tiszáig terjedő hatalmas szikes területen, a Hortobágyon maradt meg az eredeti füves puszta.
Tasi Sándor 4. Antal Szabolcs Képviselő, Pénzügyi Bizottság - tag, Hajdúsámson város polgármestere 5. Bakó István Képviselő, Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága - tag 6. Bódi Judit MSZP 7. Csiszár Imre Képviselő, Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság - tag, Hajdúnánás város alpolgármestere 8. Demeter Pál Jobbik Képviselő, Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság - tag, Balmazújváros alpolgármestere 9. Keresztesy Gergő 10. Kiss Attila Képviselő, Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága - tag, Hajdúböszörmény város polgármestere 11. Kiss László Momentum Képviselő, Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság - tag 12. Kiss Tibor Képviselő, Pénzügyi Bizottság - tag, Sárrétudvari nagyközség polgármestere 13. Kocsis Róbert Képviselő, Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága - tag, Pénzügyi Bizottság - tag 14. Koroknai Imre Képviselő, Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság - tag, Pénzügyi Bizottság - tag 15. Kosztin Mihály Képviselő, Pénzügyi Bizottság - tag 16.
Drámai változás következett be ekkor, hiszen a trianoni békeszerződés eredményeként csonka megyévé vált. Az 1920-ban létrejött, Berettyóújfalu központú Csonka-Bihar vármegye 60 települése is csak a második világháborút követő közigazgatási reformig maradt összefüggő és önálló területi egység. Az 1949-50-es reformokkal 12 település, Sarkad és térsége a szomszédos Békés megyéhez került, a többi pedig az egykori Hajdú vármegyével alkotja ma is Hajdú-Bihar megyét. 1950-tőlSzerkesztés Hajdú-Bihar megye az 1950-es megyerendezés során jött létre az addigi Hajdú vármegye kibővítésével Bihar vármegye nagy részével és néhány Szabolcs vármegyei községgel, székhelye Debrecen maradt. Közigazgatási beosztás 1950–1990 közöttSzerkesztés Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés Az 1950-es megyerendezés előtt Hajdú megyéhez két járás tartozott (Központi és Püspökladányi), Bihar megyéhez pedig hat (Berettyóújfalui, Biharkeresztesi, Cséffa-Nagyszalontai – Sarkad székhellyel –, Derecskei, Nagylétai és Sárréti – Biharnagybajom székhellyel).
A szervezetek számának gyarapodása mellett csökkent az alkalmazásban állók száma. 1990-ben a nagyüzemi gazdaságokban 38500 fő dolgozott, 2001-ben pedig a négy főnél többet foglalkoztató szervezeteknél csak 10 000 fő állt munkaviszonyban. A mezőgazdasági szervezetek társas formái mellett fontos tényezőként jelentkeznek az egyéni, valamint a családi gazdaságok. A megye földterületének fele az egyéni gazdaságok használatában van. A szervezeti átalakulás a földterület művelési ágak szerinti megoszlását kisebb mértékben befolyásolta. A földterületnek 14, 3%-a a művelés alól kivett terület. A növénytermesztésen belül kukorica, búza, napraforgó, cukorrépa és burgonya a meghatározó. Az állattenyésztés a megye mezőgazdasági termelésének legnagyobb értékét adó ágazata, az alaptevékenységen belüli részaránya több mint 45%. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat a megye állattenyésztésének meghatározó része. A 2002. december 30-i KSH-adatok szerint megyénkben 86. 900 db szarvasmarha volt, mely jelentősen meghaladja az előző évi létszámadatokat.