Múzsák dala -Mi vagyunk a múzsák. A művészetek istennői, és a vitéz hősök hírnökei! -A Herkules-féléké, -A harcolós Herkules, -Jujj, de szivesen nyomnék egy csókot a... -A történetünk, évezredekkel Herkules születése előtt.. nagyon rég kezdődött! A Föld is új volt még, Balsorsát mégsem kerülte el, Az ifjú bolygót titánhordák, szörnyek dúlták fel, Nem volt egy túl jó hely! A banda minden gallyra tett, A káosz tombolt mező, s erdő láva étke lett, Huuu halljuk Galit! De akkor feltűnt Zeusz a villám légbe száll, ha lő Minden titánt lesittel, Ez ő, A rusnya népnek megálljt parancsol! És erről mítosz, káosz K. O. volt bezárt a bolt! Így Zeusz főnök lett --> uh, babyÉs le sem szállt az Olümposzró hidd, hogy dalunk hazug hírt hoz, Erről mítosz szól! Azóta bizony fél ki él, Az égi férfitól ---oooo, Ne hidd, hogy dalunk kósza hírt hoz, Erről mítosz szól! Múzsák dala III. -Van egy Isten, akinek jobb, ha nem állsz az útjába-Ő Hádész, minden gonoszak ura! A holtak őre unta már a feladatát, Írtózott széptől, s minden jótól, A mítosz erről szól, Gonosz a tett mit eltervelt, és erről mítosz szól!
"Anyám, én vagyok a te álmaid árva csillaga", mondja Troppauer Hümér és Vanek úrral együtt eladják filmjogaikat a TV2-nek. Nincs többé álom. Egy szem, egy arc. Óh, a kép mennyire pontos, Az öreg Bosch, hogy pirulna, ha látná, a vén kokós. A padláson véget ért az Öngyilkosok Bálja, Mindenki a parlamentbe igyekszik, Ahol a Paraziták Parádéján a Patkány a prímás. Itt jön Mengele és Berija, Kezükben csokor virág. Mindenki tudja róluk: Várja őket a család. Íme, az utolsó kínrím: Ez egy nedves kor, Nappal vér folyik, éjjel bor. A kis balerina vezeti pónilovát. Hamupipőke, te sosem alszol? – kérdezi tőle a Bohóc. Vigyél el innen, barátom! Nem lehet, itt kell örökre maradnom. Mozdulatai kecsesek, ám a látvány szomorú. Talán csak a Bolond mulatságos, ahogy integet, hogy majd ír! Igen. És nem felejt el semmit. Szeretlek. Sosem lesz vége. Sosem lesz vége. Sosem lesz vége. Sosem lesz vége? A bolond levele Kisfiam, azt hittem, ember vagyok, De azt már nem, hogy az is maradok. Fogadd hát úgy majd ezt a levelet, Mint egy még emberi üzenetet.
2020. Kemény Egon születésnapi évfordulóján, emlékműsor a Dankó Rádió "Az a szép című" programjában. Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia. 2020. november 19. DUNA TV Ridikül – Legendák nyomában Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Meghívott vendég: Kemény Anna Mária, édesapja életművét elevenítette föl 2021. január PARLANDO 62 – 2021. szám Kemény Anna Mária két írása, Kemény Egon és Simándy József művészbarátsága 2021. január Kemény Anna Mária: Kemény Egon zeneszerző emlékoldala 2021. január 27. A mosoly muzsikusai! Beszélgetés Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával. Nagy Ibolya énekesnő YouTube csatornája 2021. február Kemény Egon zeneszerző emlékoldala – Facebook 2021. június 2. Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából jelent meg a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat negyedik albuma: Kemény Egon: Ma éjjel (Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Kemény Egon-gramofonfelvételeiből 1927-1947) OSZK sajtóközlemény:; s↑ Halotti bejegyzése a Budapest II.
Amikor osztályfőnökükkel múzeumlátogatáson vesznek részt, a sakkbajnok Hanna felfigyel Kempelen Farkas sakkautomatájára és játszani kezd vele. Miután mattot ad a gépnek, váratlanul a múltban találja magát, 1791-ben, Bécsben, Kempelen Farkas műhelyében. A múlt, s a jövő találkozása azonban cseppet sem veszélytelen…Tudj meg többet az előadásról a Pesti Magyar Színház oldalán! Budaörsi Latinovits Színház A Wéber Anikó nagy sikerű regényéből készült előadás, Az osztály vesztese tíz ötödikest mutat be. Kristóf, a sárkány-mániás. Feri, a kicsi, a csöndes, a stréber. Domi, a vicces, a pukkancs… És Bálint? Hát Bálint – az Bálint. És semmi más. Áron dühös, mert folyton éhes. Csaba az új srác. És rém fura. Fanni büdös, Anti da-da-dadog, de Lili hercegnő olyan "édes". Az élet itt senkinek sem egyszerű. De itt van a Balázs – na, ő népszerű. Ezek a srácok az 5. a osztály tagjai. Irodalomórai feladatként együtt készítették el Kukoricza Jancsi Facebook-profilját. Együtt töltötték föl az adatait, együtt választottak neki profilképet, mindenki tudja a profilhoz tartozó jelszót, és bárki bármikor posztolhat itt – mindenféle János vitézhez köthető képet, linket, idézetet.
Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill. kulturális kapcsolat. Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok termékének (mint pl. az északi népek sagái vagy a Nárt-eposz), ezért a közvetett forrásokra kell támaszkodni. A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór. Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is meg tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit. Különösen becsesek azok a 19. sz. -i mitológiai munkák, amelyeknek szerzői tudatosan gyűjtötték a korabeli folklórt.
Maga Aczél György cenzúrázta a szöveget Talán nincs is olyan említésre méltó, szocializmusban működött zenekar, amelyiknek ne lenne néhány története betiltott dalokról vagy átíratott szövegekről, kezdve onnan, hogy Bródy Jánosnak 1966-ban a sanzonbizottság utasítására kellett hozzátoldania egy optimista végkicsengésű versszakot az egyik első magyar nyelvű beatdal, az Utcán szövegéhez, hiszen a magyar ifjúság nem lődöröghet céltalanul a közterületeken. Természetesen a HBB sem maradt ki a cenzúrából, a Vadászattal pedig különösen keményen bántak az illetékesek, ami Hobo szerint arra volt visszavezethető, hogy nagyon kihúzta a gyufát egy korábbi szövegével. "Jancsó Miklós és Hernádi Gyula küldtek Aczél György születésnapjára egy tortát. Amikor ez kiderült, írtam róla egy dalt, ez lett a Torta: »belülről kirágnám, mint a fát a féreg, nem látta meg senki, így hát nem is félek«. Iszonyatos balhé lett belőle, Erdős Péter feljelentett minket Aczélnál, a Kopaszkutya lemezt be is tiltották" – nyilatkozta tavaly februárban a Magyar Nemzetnek.
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Rácz György. "…Romhányi József nevét — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég. Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt ("Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek... "), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára.
A felső az isten(ek) és a megszemélyesített bolygók (Nap és Hold), a csillagok világa. A középső az ember lakhelye, de itt működnek természetfeletti lények (különféle kísértetek, erdei és vízilények), és itt fejtik ki tevékenységüket a természetfeletti képességű emberek is (TÁLTOS, BOSZORKÁNY-ok). A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa (VILÁGFA) képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis az istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak (ill. a tövénél tátongó lyukon lehet lejutni a sötét, föld alatti világba). Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős (a kis kanászbojtár) tudja megmászni, hogy eljusson a Hold és a Nap házába (ezüst-, ill. aranykastélyába). Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt (aranyalmát) terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik. Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az égig érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult.