A felvételi eljárás során felkínált szakok döntő többségét meghirdeti az Egyetem a pótfelvételi eljárásban is. A jelentkezések számának változása a demográfiai folyamatokat követő volt az elmúlt évtizedekben: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt 110 ezer, 2018-ban már csak 90 ezer lesz. Az érettségizők száma a tavalyi 133. 200 főről 117. 800 főre csökkent, amely 11, 56%-os visszaesés. Ezzel összevetve a Miskolci Egyetemre felvett hallgatói létszám csupán 9%-kal mérséklődött, amely – tekintettel a fenti demográfiai folyamatokra – mindenképpen sikerként értékelhető, figyelembe véve, hogy a felsőoktatási intézmények alapszakjaira való bejutáshoz szükséges minimális ponthatár 2014-ben (országosan) 240-ről 260 pontra emelkedett. Az Észak-magyarországi régió lakosságának nehéz szociális helyzete azzal a következménnyel járt, hogy a fizetős, önköltséges helyekre jelentkeztek kevesebben. A 2014 júliusában felvett létszámokkal kapcsolatban fontos kiemelnünk, hogy összesített hallgatói létszámemelkedést a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet ért el (25 fővel), és szintén kiemelendő, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar (27 fővel), a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet (26 fővel), illetve a Gazdaságtudományi Kar (56 fővel) növelni tudta az állami ösztöndíjjal felvett hallgatók létszámát.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) például már a ponthatárok napján jelezte, hogy a mostani pótfelvételi eljárásban az alapképzési szakok nagy részén hirdetnek majd olyan helyeket, amelyekért nem kell fizetni. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) többek közt kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, valamint turizmus-vendéglátás szakokat kínál ingyenes formában, és külön jó hír, hogy nemcsak a magyar, de az angol nyelvű képzéseken is pályázható ösztöndíjas hely. Minden évben kínál ingyenes férőhelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) is, most például államtudományi, katasztrófavédelmi, építőmérnöki, illetve rendészeti-igazgatási szakokra várják a gólyákat. A jelentkezés során előfordulhat, hogy a választott képzésre alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgát írnak elő az egyetemek, erről az elektronikusan elérhető felvételi tájékoztatóból kell informálódni, mivel az idő rövidsége miatt külön behívó levelet általában nem küldenek a vizsgákra. A ponthatárokat várhatóan augusztus 27-én hirdetik ki, és a jelentkezésnél mindenkinek érdemes figyelembe vennie, hogy egyetlen szakon sem lehet alacsonyabb a pótfelvételi ponthatár annál, mint amit a július 22-i, első ponthúzáskor megállapítottak.
Növekedés volt megfigyelhető a tavalyi évhez képest minden képzési területen. A kerekített adatok szerint agrárképzésre 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százalék jelentkezett. A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett, ami összefüggésbe hozható a pedagógus életpályamodell bevezetésével és a bérrendezés beindításával. A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés. Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly. A legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), második helyen, 14 ezer jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem végzett, de az óriási túljelentkezés miatt magas pontszámokra kel számítani a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen is.