Ha dolgozol, a munkád vár rád, vannak gyerekek, tovább fejlődnek, felfedezik a világot, és a segítségeddel sokkal könnyebben megtehetik ezt, és ha magadba vonulsz, szenvedni kezdesz, elesik. apátiába, akkor nem fogod irigyelni a gyerekeidet. Gondolj a gyerekekre A megszokott világuk is összeomlott, és számukra sokkal szörnyűbb, mert az apa, aki része volt annak a világnak, amelyben biztonságban érezték magukat, összeomlott és csak anya maradt, aki bánatából nem tud erőt találni magában, enyhítse ezt az ütést a gyerekeknek. A felnőtt pszichéje sokkal erősebb, könnyebben átvészeli az ilyen sokkokat, de a gyerekeknek olyan mély hegük lehet, amely évekig nem gyógyul be, így azok az anyák, akik férjük távozása után a gyerekükkel maradnak, nem feledkeznek meg a őket. Először is legyél ott, ne ijesztgesd őket, ne húzódj magadba, ne zárd be magad, a te feladatod és felelősséged, hogy mindent megtegyél, hogy ezt a legkisebb veszteséggel túléljék. Még mindig el kell nekik magyarázni, hogy apa nem miattuk ment el, nem azért, mert rosszak voltak vagy rosszul viselkedtek, hanem mert fáradt volt, egyedül kellett lennie, amolyan üzleti útra ment, de nagyon szereti őket.
A pszichoterápiás munka arra is alkamas lehet, hogy egységesebb, elfogadhatóbb történetet alkosson a múltjáról - ezzel olyanná "változtatva" azt, amire könnyebben építhet egy megelégedettséget, boldogságot lehetővé tevő jövőt. Önmaga, és szerettei számára is! Ez nem a múlt meghamisítását jelenti, hanem az emberi lélek gyógyító erejére épít. Hiszen jelenleg ez a történet rengeteg fájdalmas, félbehagyott, lezáratlan, zavaros, rendezetlen ügyet, eseményt, viszonyt tartalmaz. Egészen a szüleivel való kapcsolatig visszamenőleg (látványosan, hiszen saját maga is itt kezdi már a története leírását), az ő haláluk, a férjével való kapcsolat válásig vezető íve, a család átrendeződésének veszteségei, az új párkapcsolata... Nagyon nem mindegy, hogyan értelmezi, címkézi az egyes élettörténeti eseményeit, milyen jelentést tulajdonít egy-egy kapcsolati történésnek, milyen saját érzéseket idéz fel ezek kapcsán, és mit feltételez arról, hogy mások mit éltek meg ezekben a helyzetekben. Azt írja például, hogy "megtörtént a baj".
Ezt a nevelést kaptál: szívósak, kitartóak. Kicsit átfordulva áldozat, mártír vagy kifejezetten erőszakos-nő szerebe még hosszan bennemaradnak a kapcsolatban ilyenkor egy nőben megérik a helyzet a szakításra, addigra már rég túlfeszült a húr. A nőben - ha ott is a szeretet még, - egyre kevesebb hite marad abban, hogy a kapcsolat élhető, hogy a férfi igazi társ-e és hogy ezt meg lehet-e javítani. A nő többnyire (a válás mellett döntő nők 85%-a) ekkora túl van minden lehetséges kapcsolat-javító próbálkozáson. Olyanokon is, amikre a férfi még csak nem is gondolna. Ezért a nő döntése a válás mellett, általában jó időre szól, vagy véglegesnek tűnik. Olyan bizalmi törést él meg a női egó, hogy azt a szívében áradó szeretet se tudja ilyenkor átfordítani - olyan könnyen. A férfi, aki ott marad egyedül, csak ekkor kezdi megérteni, hogy mi mindent adott a nő neki és mennyi-mennyi színnel töltötte meg a napjaitA férfi, aki így egyedül marad, eleinte nem is biztos, hogy meri megélni a hiányt, így buzgón csajozik, vagy beveti magát a munká később azonban egyre inkább rátör az energiahiány, amit a nő figyelmének, gondoskodásának hiánya jelent.