Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön. " Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás? Részlet a válaszából: […]... a jegyzett tőke növelésére, emelésére is fordíthatja, ha az adott esetben a társasági szerződés módosításával így rendelkeznek. Az apportált követelés a taggyűlés határozata alapján a jegyzett tőke emelésére és a tőketartalékba helyezésére is... […] 5. cikk / 134 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét.
Az apport nem pénzbeli betétet jelent, amikor a leendő tag vagy részvényes valamilyen forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolgot bocsát a gazdasági társaság tulajdonába. Az apport a megjelenítési formáját illetően lehet tárgyi eszköz, ezen belül pl. ingatlan, de lehet akár ingóság is. Mivel az apport különböző formában jelenik meg, ezért magát az apport átadását kellő körültekintéssel kell kezelni, az "csak úgy" nem adható át, amolyan "darab-darab" alapon. A leendő vállalkozás vagyonához történő eszközátadás, tehát nem pénzbeli hozzájárulás az apport, melynek során a vállalkozás részére immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok és részesedések, vagyis csak eszközök adhatók át. Az apport áldásának viszont törvényi feltételei vannak, amelyet mind az apport átadójának, mind pedig az apport átvevőjének be kell tartania. Az apportálás ugyanis egyes meghatározott esetekben adókötelezettséget is keletkeztethet, nemcsak cégek, hanem a magánszemélyek esetében is.