Tudományos munkássága elsősorban a tanárképzés tartalmi és módszertani korszerűsítésére irányult. Foglalkoztatták a tehetségnevelés és a munkáltató oktatás kérdései is. Figyelemre méltó az a kísérlete, amelyben a tradicionális herbartiánus pedagógia formális fokozatait igyekszik megtölteni a reformpedagógia szellemében működő munkaiskola életére jellemző tanítási tartalmakkal. Mindemellett lelkesen népszerűsítette az olasz pedagógia képviselőinek eszméit, könyvet írt az olasz nevelésügyről. A egyetem Szegeden maradó részét újjá kellett szervezni, új oktatókra volt szükség. 1941-ben hozták létre a Lélektani Intézetet (immár önálló egységként) első vezetője Bognár Cecil (1883-1967), bencés paptanár lett. Ha a kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiai iskoláját úgy jellemeztük, hogy arra a tradicionális herbartiánus pedagógia meghaladásának igénye volt jellemző, akkor az egyetem pszichológiai iskolájának karakterisztikus vonásaként egyfelől a gyermektanulmány és a fejlődéslélektan iránti érdeklődést, másfelől pedig a nevelési problémák lélektani jellegű vizsgálatának igényét tüntethetjük fel.
Saját pedagógiai rendszerének kimunkálásakor mindenekelőtt angol és francia szerzők munkáira épített, s csak jóval kisebb mértékben támaszkodott - korabeli magyar pedagógiai gondolkodásra egyébként jóval nagyobb hatást gyakorló - a német filozófiai és pedagógiai irányzatokra. Szívesen idézi John Locke és Alexander Bain gondolatait, Herbarttal és követőivel mindazonáltal hevesen polemizál. 1890-ben jelentette meg "A neveléstudomány kézikönyve" c. főművét, amelyben a korabeli - elsősorban angolszász irányultságú - neveléstudomány eredményeinek igényes szintézisét tárta olvasói elé. Figyelemre méltó, hogy Felméri milyen intenzív érdeklődést tanúsított a nevelés lélektani összetevői iránt. Szívesen írt a gyermeki viselkedés módszeres megfigyelésének fontosságáról, szerinte a nevelőnek mindenképp ügyelnie kell a gyermek egyéni adottságaira, prediszpozícióira, sajátos képességeire. Mindezek alapján joggal nevezhetjük őt a gyermeklélektanra alapozott induktív pedagógia előfutárának. Annak ellenére, hogy a pedagógiai tevékenység művészetre emlékeztető sajátosságait hangsúlyozta, behatóan elemezte a nevelés és oktatás célját, feladatait, az átszármaztatandó tartalmakat, a tanítás módszereit.
A működést meghatározó törvények, rendeletek és jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításai 229/2012. (VIII. 28. ) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 326/2013. 30. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997. 22. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 20/2012. 31. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
Majd az OPI Dokumentumok sorozatban adták közre szakírásaikat. Az OPI kísérleti iskolák működését is támogatta, köztük a budapesti 12 osztályos Arany János Iskolát, a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumot, a szentlőrinci iskolát. IgazgatóiSzerkesztés Szarka József (1962-1976) Miklósvári Sándor (1976-1980) Vajó Péter mb. ig. (1980) Szabolcsi Miklós (1981-1989) Benedek András (1989-1990)Az OPI egyes munkatársaiSzerkesztés Báthory Zoltán Bayer István Faragó László Kiss Árpád Lénárd Ferenc Nyitrai Tamás Szabolcsi Miklós Szokolszky István Takács Etel Varga Lajos Varga Tamás Xantus Gyula Zátonyi SándorForrásokSzerkesztés Pedagógiai lexikon /szerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. III. köt. O-Zs. Budapest: Keraban Könyvkiadó, 1997. OPI lásd 77. p. ISBN 963-8146-47-8
A TOVÁBBKÉPZÉSEN ELSAJÁTÍTOTTAK ZÁRÓ ELLENİRZÉSI MÓDJÁNAK MEGNEVEZÉSE, LEÍRÁSA, VALAMINT AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAINAK MEGHATÁROZÁSA Vizsgadolgozat megírása (himnológiai ismeretek, zeneelméleti, zeneirodalmi elemzés, módszertani szakkérdések témakörben): a választott témára vonatkozó elméleti ismeretek feltárásnak értékelése; és bemutató tanítás: a résztvevı a saját diákjai elıtt tartja, a tanfolyam alapítója szakértıt biztosít az óra értékeléséhez, az elsajátított módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazásának mérése, pedagógus kompetenciák megítélése. 7 A SIKERTELEN TELJESÍTÉS, A PROGRAMBÓL VALÓ KIMARADÁS, ILLETVE VISSZALÉPÉS JOGI KÖVETKEZMÉNYE Amennyiben a résztvevı nem teljesíti az órák 90%-át és/vagy a II. pontban foglaltakat, abban az esetben az indító a tanúsítvány kiadását megtagadhatja. A visszalépés jogkövetkezményét az alapító a felnıttképzési szerzıdésben szabályozza
Összesen 47 állásajánlat, ebből 3 úZTOSÍTÓBERENDEZÉSI SZAKÉRTŐBudapestMÁV Zrt. … szerinti egyszerűsített forgalmi vizsga (biztosítóberendezési szakszolgálat), legalább 5 év biztosítóberendezési szakterületen … - 28 napja - szponzorált - MentésMűszaki szakértő (erősáramú területen)BudapestMÁV Zrt. … szerinti egyszerűsített forgalmi vizsga (erősáramú szakszolgálat), legalább 3 év erősáramú szakmai … - 28 napja - szponzorált - MentésPÁLYALÉTESÍTMÉNYI SZAKÉRTŐ (FORGALMI TERÜLET)BudapestMÁV Zrt. … szerinti egyszerűsített forgalmi vizsga (pálya szakszolgálat), legalább 5 év hasonló szakmai … - 10 napja - szponzorált - Mentéspszichológus - újBudapest, BudapestCeglédi Tankerületi Központ Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye … Tankerületi Központ Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye pszichológus … (II. 26. ) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló EMMI … elbírálásánál előnyt jelent: • Szakszolgálati intézményben, szakértői bizottsági feladat … - 4 napja - Mentésgyógypedagógus 2 fő - újBudapest, BudapestCeglédi Tankerületi Központ Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye … Tankerületi Központ Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye a … (II. )
Pukánszky Béla: Pedagógiai és pszichológiai tudományos iskolák a szegedi egyetemen A kolozsvári-szegedi egyetemen a pedagógia tudományát az alapítás évétől, 1872-től kezdődően jeles tudósok művelték. Olyan tudományos iskolákat alakítottak ki maguk körül, amelyek - sajátos vonásaik révén - különleges, egyedi színnel gazdagították a magyar tudományos élet palettáját. A Pedagógia Intézet már a kezdetektől fogva létezett, a pedagógiai lélektan intézetét 1929-ben állították fel, önálló pszichológiai intézet pedig 1941 óta működik az egyetemen. Az önálló tanszék hiánya nem gátolta meg a pszichológiai tárgyú témák feldolgozását, ezeket az első időszakban a pedagógia és a filozófia professzorai végezték el előadásaikban. Várkonyi Hildebrand kinevezésétől (1929) fogva beszélhetünk egyéni arculatú pszichológiai iskoláról a szegedi egyetemen, amely - az egymást felváltó professzorok egyéniségének különbözősége ellenére - karakterisztikus vonásai révén egységes vonulatként jelent meg a magyar tudomány fejlődéstörténetében.
A Kommunikáció Tanszék az új digitális és elektronikus csatornák, felületek megismerését és elemzését, továbbá a kommunikációs hálózatok vizsgálatának módszertani és elméleti bázisát adja át a hallgatók részére. A Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék célja, hogy a hallgatókat megismertesse a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitika, a diplomácia, valamint az Európai Unió legfontosabb összefüggéseivel, döntési lehetőségeivel, azok hátterével, aktuális fejleményeivel. A Pedagógia Tanszék a mesterszintű közgazdásztanár-képzésért, az üzleti szakoktató- és a közösségszervezés alapképzésekért felelős.