Kozma és Damján, Sztek (†303): orvos vértanúk. - Legendájuk szerint arab származású ikrek. Szíriában orvostud-t tanultak, Égében (Kilikia) telepedtek meg, s a város ap-ai lettek. A Diocletianus-féle üldözés idején Lysias pref. halálra ítélte ~t, s többszörös csodás életben maradásuk után lefejezték őket, a hagyomány szerint Küroszban (Szíria). Justinianus cs. csodálatos gyógyulását nekik köszönte, s hálából Konstantinápolyban baz-t épített, s tiszt-üket elterjesztette. Rómában 528 k. IV. Félix p. (ur. 526-30) épített ~ tiszt-ére baz-t a Fórumon. Helyet kaptak a róm. kánonban is. - A borbélyok, cukrászok, fogorvosok, fűszerkereskedők, gyógyszerészek, kötszerkészítők, műárusok, orvosok, szülésznők, viaszöntők, zsibárusok védősztjei. Ü: Ny-on szept. 26., vsz. róm. baz-juk szent. napja; K-en júl. 1., okt. 17., nov. 1., 25. - Tiszt-ük a kk-ban, főleg a Hanza-városokban virágzott a gyakori járványok miatt. - Ikgr. A Ny-i egyh. műv-ében a 6. sz-tól ábrázolják őket (Róma, ~tp., mozaik, 520-30).
IV. Béla idején Szent Vilmos remetéinek volt Komár határában a tiszteletükre szentelt perjelségük. · Ábrázolásuk: kassai székesegyház Szent Mihály freskóján, lőcsei Jakab-templomban, fogadalmi képeken. · Bandinus Márk püspök idején (1647) Moldvában, Sztanfalva közelében fakápolnát emeltek nekik, ez katolikus magyar búcsújáróhely lett; Pünkösd ünnepén keresték fel. · Körmendi ráolvasás, 1751. : "Jesus nevében megh mosom ezen testet. Nem azért, hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testébül kiköltözzék, az Isten, Szent Kozma és Damján nevében. " Néhány cikk foglalkozik Szent Kozma és Damján alakjával a magyar hagyományban. [11] A két szent szerepel a Corona Graecán és a koronázási paláston. A vélemények a szerepeltetésükről megoszlanak: · Moravcsik Gyula: az önzetlen égi tudomány megtestesítői. [12] · Bálint Sándor: a magyar királyi pár egészségét ajánlják gondjaikba. · Vida Mária: az Árpád-ház védőszentjei, az ő tiszteletüket átveszi az Anjou-ház is, akik az Árpád-ház folytatóinak tekintették magukat.
Nevük a Római katolikus liturgiában is szerepel. Szent Kozma és Szent Damján képei a magyar Szent KoronánSzerkesztés A magyar Szent Korona úgynevezett Corona Graeca részén található meg Szent Kozma és Szent Damján arcképe. A bal oldalon található kép Szent Kozmát, a jobb oldalon található kép Szent Damjánt ábrázolja.
A templom 1242 körül elpusztult és csak Zaland – későbbi tulajdonos és veszprémi püspök – birtokvezetése alatt kezdődtek újra az építkezések. Az 1957-59-es feltárások Kozák Károly régészeti munkájának eredményeivel azt mutatják, hogy Szántó jóval régebbi település, mint ahogy hivatalosan a korát számítják. Ezt bizonyítják a sekrestye alatt és előtt kb. négy méterre feltárt falmaradványok, amelyek a község korabeli, első templomának létezését igazolják. A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján. Bizánci eredetre utalnak. Tiszteletük először a keleti egyházakban, majd nyugaton egyaránt elterjedt. Kik voltak? Arab származású ikerpár, orvosok, akik Égé városában (Cilicia) ingyen gyógyították a testi-lelki betegeket. A Dioklecián-féle üldözés idején 303-ban kínhalált haltak. Népszerűségük gyorsan elterjedt, mint az önzetlenség földi helytartóit tisztelték bennük. Belekerültek a katolikus naptárakba (szeptember 26. ), a szakrális művészetbe, valamint a magyar királyi korona bizánci abroncsán az ő zománcképük is látható.
– Szent Kozma és Szent Damján (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából) (részlet) Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két nagy vértanú szentjéről legendájukon kívül alig tudunk egyebet, minthogy a szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt (303-ban). Állítólag Arábiában születtek. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ingyen gyógyítottak, és a gyógyírt is ajándékképpen adták a betegeknek. Ezért nevezték őket "pénzteleneknek". Mivel keresztények voltak, betegeiknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolták. Tevékenységük színtere Kilikia (Cilicia) volt. Tiszteletük már az V. században túlnőtt működési területükön. Ünnepük, szeptember 27-e, a VII. században került a liturgikus könyvekbe. Úgy tartják, hogy első római templomuk fölszentelésének a napja volt ez. (1969-ben Róma egy nappal korábbra tette névnapjukat. ) Különösen a keleti egyház tartja nagyra őket, de mint az orvosok, felcserek és borbélyok (Kozma), valamint a patikusok patrónusai (Damján), no és persze a betegségekben szenvedőké, a járvány sújtotta vidékek lakóié, egy időben nyugaton is népszerűségnek örvendtek.
(, 2020. 04. 12. ) Heinz Schott et al. : A medicina krónikája. Ford. Birtalan Győző et el. Officina Nova, Budapest, 1993. 65. Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Válogatta, az utószót, a jegyzeteket és a mutatókat készítette Madas Edit. Fordította Bárczi Ildikó. Neumann Kht., Budapest, 2004. ) Kincses Katalin Mária: Fejezetek a XVI–XVIII. századi magyarországi gyógyítás történetéből. Budapest, 2019. (A soproni patikák című fejezet, 45–56. ) Marczali Henrik: A Dubniczi krónika. ) A képek forrása Szent Kozma (balról) és Szent Damján (jobbról) a Szent koronánA két szent a római Szent Kozma és Damján ókeresztény bazilika apszismozaikján: A zalaszántói Szent Kozma- és Damján-templomA középkori Bihar ispánsági várának alaprajza