Forrás: Budai Egészségközpont Megoszlanak a vélemények arról, hogy melyek a test legerősebb izmai, de az biztos, hogy a szüléshez használt izmok, vagyis a méhizomzat köztük van. Az emberi méh (uterus) a kismedencében elhelyezkedő, körteformájú szerv, amelynek hossza nagyjából 7-8 centiméter, szélessége mintegy 5 centi. Súlya 30-120 gramm lehet. Azoknak a nőknek, akik már szültek, valamivel nagyobb méhük van, mint azoknak, akik még nem vállaltak gyereket. A méh falát, amely körülbelül egy centiméter vastag, erős simaizomsejtek alkotják. A méh részei a felfelé domború méhfenék (fundus uteri), az alsó, keskeny méhnyak (cervix uteri) és az ezek között elhelyezkedő méhtest (corpus uteri). A méhen belül található a méhüreg (cavum uteri), amely egy meglepően szűkös, háromszögletű terület. A várandósság alatt azonban a méh bámulatos változáson megy keresztül, mérete a sokszorosára növekszik a magzat fejlődésével. A méh üregét nyálkahártya borítja belülről, amelynek alsó rétege a belső izomrostok között is megtalálható.
Mitől lesznek a pluszkilók? Ami az immunrendszert illeti, korábban úgy vélték, hogy működése alacsonyabb fokozatra vált a terhesség során, hogy ne akarjon az anya szervezete megszabadulni az új elemtől, vagyis a magzattól. Ma már nem így gondolják: a frissebb vonatkozó vizsgálatok alapján a terhes nők immunrendszere a terhesség különböző szakaszaiban más és más, de egyként igen aktív és döntő jelentőségű szerepet játszik – az immunsejtek közreműködése nélkül például sem a magzat beágyazódása, sem a szülési folyamat nem játszódhat le. A fertőzések pedig azért különösen rizikósak a terhes nők esetében, mert ezektől még aktívabbá válik az immunrendszer működése, és ez már érintheti a magzatot is – még olyan esetekben is, amikor maga a fertőzés egyébként nem jut el hozzá. Végül, mint tudjuk, a terhesség alatt megnövekszik az anyák testsúlya. 10-15 pluszkiló tökéletesen elfogadhatónak számít, ezekből a számokból pedig máris láthatjuk, hogy a többletsúlyért távolról sem csak a bennük növekvő magzat felelős (hiszen ő csak 3-4 kiló lesz a harmadik trimeszter végére).
Komplex endokrin betegségről van szó, mert a peteérés elmaradása mellett cukoranyagcsere zavara is fennáll. Ezek a betegek gyakran látens cukorbetegek, amelyet csak terheléses cukorvizsgálattal tudunk kimutatni. A betegség hormonkezeléssel és/vagy sebészi úton is kezelhető. 2. A női meddőség másik nagy csoportját a mechanikai eltérések alkotják. Ide tartoznak a hüvely, a méh és a petevezetők veleszületett eltérései (a szervek elégtelen kifejlődése vagy az alaki deformitásai), amelyek többnyire műtéti úton kezelhetők. A szerzett alaki eltérések közül leggyakoribb a petevezető átjárhatatlansága, amelynek hátterében állhat korábban lezajlott gyulladás, korábbi méhen kívüli terhesség, vagy endometriosis. Ennek vizsgálata ambulanter elvégezhető, amely során a méh üregét speciális folyadékkal töltjük fel és megfigyeljük a folyadék petevezetőkön keresztüli kiáramlását. Ennek a vizsgálatnak a neve HyCoSy, amely fájdalmatlan és nem jár együtt sem sugárterheléssel, sem altatási kockázattal. A másik gyakori ok, amely középkorban lévő nőknél hasi fájdalmat, rendellenes vérzést is okoz, a méh jóindulatú daganata, myomája.
A test legerősebb izmai Megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik a legerősebb izom a testünkben. Van, aki szerint a szív izmai, mások a vádlit, megint más vélemények a méh izomzatát tartják a legstrapabíróbb izomnak. Akik a szívizom mellett érvelnek, azok a szív rugalmasságát és állóképességét említik. A vádli (háromfejű lábikra, latinul soleus) mellett az szól, hogy folyamatos húzóerejének köszönhetjük, hogy egyáltalán fel tudunk állni vagy futni - a vádli ereje nélkül egyszerűen összecsuklanánk. A méh izomzata mellett a szülés folyamata szól. Közvetlenül a szülés előtt a méhszáj kinyílik, a magzatburok megreped, elfolyik a magzatvíz. A méhfal izomzata hatalmas munkába kezd: ritmusosan, a szülés előrehaladtával egyre sűrűbben ismétlődő összehúzódásaival segít kitolni a magzatot a szülőcsatornán, a hüvelyen keresztül. Az erős szülési fájásokat ez a munka, a méh izomzatának összehúzódásai okozzák. Ugyanakkor nem pusztán izomerőről van szó: ezt az összehangolt munkát hormonális és biokémiai tényezők is befolyásolják, segítik.
Nagyjából két-két pluszkilót jelent a testben megnövekvő vér-, illetve egyéb folyadékmennyiség, nem beleszámítva a magzatvizet, ami további 1 kilót jelent. Szintén egy kilóval nehezebbek lesznek a növekvő mellek, illetve ugyanennyivel a méh, az újonnan kialakuló méhlepény pedig nagyjából fél kilót nyom. Végezetül további nagyjából 3 kilót zsírban raktároznak el a terhes nők, hogy legyen elég energiájuk, ami úgy a terhesség, mint a szülési folyamat során létfontosságú. Kapcsolódó cikkeink: Hízás a terhesség alatt – mennyi az egészséges? Ezeket nem tilos csinálni terhesen Testem is, lelkem is megváltozik
A szív- és érrendszerben a pulzus enyhe emelkedése, valamint a vérnyomás diszkrét csökkenése (az ereket ellazító hormonok termelése miatt) is általánosan jellemezőnek mondható. Megnőnek a szervek Visszakanyarodva a méh növekedésére, ez persze nem hagyja érintetlenül a hasüreg szerveit: a gyomrot és a beleket például eltolja a hasi régió hátsó és oldalsó részei felé. A terhesség második trimeszterében ez – valamint a vitaminok vastartalma és a hormonális változások, leginkább a beleket elernyesztő progeszteron fokozott termelése – lelassíthatja az emésztést, amitől puffadás és székrekedés jelentkezhet. A növekvő nyomás és progeszterontermelés másfelől aranyeret is okozhat. A növekvő méh a húgyhólyagot is nyomja, amitől sűrűbben jelentkezik vizelési inger, közben pedig maguk a vesék is változnak: méretük 1-1, 5 cm-el megnő a terhesség során, vérellátásuk pedig fokozódik. A terhesség a testszőrzetet is befolyásolja: dúsabb, tömörebb lesz a kismamák haja, mert kevesebb hajszál hullik ki a megváltozott hormontermelés miatt, ugyanakkor a karokon, a lábakon és az ágyéknál is több, hosszabb, dúsabb lehet a szőr.
A nők több ösztrogént termelnek egy terhesség alatt, mint amennyit egész életükben termelnének, ha nem esnének teherbe. Ez segíti a méhet és a méhlepényt, hogy vérereket alakítsanak ki, továbbá a tápanyagok eljuttatását is megkönnyíti a babához, illetve a mellek növekedésében is szerepet játszik. Szintje folyamatosan és igen gyorsan növekszik a terhesség során, ami összefügghet az első trimeszterre jellemző hányingerekkel; a csúcsra ez a folyamat a harmadik trimeszterben ér el. A progeszteronszint úgyszintén rendkívüli mértékben megemelkedik ilyenkor, amitől a szalagok és az ízületek lazábbak lesznek az egész testben. A terhesség hormonális viharaiban növekszik továbbá a testben a prolaktin szintje, ami lehetővé teszi majd, hogy az anya szoptassa a babáját, továbbá a kortizol és a renin szintje, ami a vérmennyiséget növeli.