"Nagyváradon röviddel a szentté avatás után íródott Szent László zsolozsma himnusza magát a szent királyt, az ítéletben igazságosat nevezi igazságosan ítélő edénynek. )Magyaroknak menedéke, Angyaloknak társvezére, Égi kegynek edénye, Üdvözlégy, ó, kiváltságos, Jeles edény, igazságos Ítéletnek edénye. 15. ) Szent László király sírja A nagyváradi vár nemrégen befejezett, részleges felújítása előtt sokan reménykedtek abban, hogy sor kerül a székesegyház és benne Szent László sírjának vagy annak helyének feltárására is. Sajnos erre ez alkalommal sem került sor. III. Béla király szorgalmazására a Szentszék 1192-ben engedélyezte László király sírjának felbontását és testének felemelését, szentté avatását. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. A Váradi Regestum 1219. évi bejegyzéséből ismerjük Dénes kézműves nevét, aki Szent László király testének felemelésekor kinyitotta a sírt, és tette miatt III. Béla kiváltságot adott minden nemzetségének. Az emberek különböző ügyeikben naponta mentek, hogy a váradi káptalan előtt esküt tegyenek Szent László király sírjára és ereklyéire.
A római katolikus egyház tanítása szerint a szent ereklyéket azért tisztelik, mert a szentek testei egykor a Szentlélek templomai voltak (1 Kor. 3, 16-17), a dicsőséges feltámadás várományosai és Isten kezében csodás tettek eszközei. A katolikus egyház szerint ez a tisztelet nem magának az ereklyének szól, hanem annak a szentnek, akivel azt kapcsolatba hozzuk. "1. ) – foglalja össze az ereklyetisztelet vallásos lényegét az erdélyi búzásbesenyői római katolikus plébánia lényegre törő írása. "A középkorban azon városokban, amelyek nem tudták megszerezni valamelyik szentnek összes ereklyéit, hanem csupán egyes részeit, az volt szokásban, hogy ezen részt az ereklye eredeti alakjához hasonló ezüst- vagy legalább bronztokba, ereklyetartóba foglalták. Így keletkeztek a fej-, kéz-, kar- és lábalakú ereklyetartók. Ezek segítségével az ereklyét meg is csókolhatták. Főleg pedig azért készítették ezeket, mert szerették az ereklyéket ünnepies körmenetekben körülhordozni s e nagyobb tiszteletnyilvánítással az illető szentnek hathatósabb közbenjárásáért könyörögni.
Némelyeknek a kardjuk darabokra törött, de Ali agának régi német kardja volt s néhány bálványt összevagdalt vele. Ezek a szobrok oly szépek voltak, hogy mindegyik ragyogott az aranytól, mindegyik felért egy-egy Rumélia tartomány adójával. Szemeik éjjel-világító kőből, körmeik húsz karátos gyémántból voltak, némelyiknek kezében drágaköves, zománcos buzogány és dárda volt, derekukat öv, vállukat pajzs díszítette. Némelyik lóháton ülve, másik pedig gyalog volt; aki lovaikat látta azt vélte, hogy elevenek. Mindegyiknek termete felért két ember termetével. (…) Ali pasa a fennebb említett szobrokat, csodálatos képeket, néhány ezer harangot és csengettyűt, a különféle mozsárágyukat, a szépen kidolgozott ágyukat és más hadiszereket mind húsz-harminc pár bivalytól és ökörtől vont szekerekre rakatta. (…) Váradról Ali pasa agájával s mintegy háromezer katonával és hétszáz podgyászos szekérrel isten nevében déli irányba mentünk s (…) Pancsova palánkára érkeztünk. Innen három napig szállítottuk át hajókon a sok szekeret és podgyászt s Belgrád várába érkeztünk.
21. )Szent László combcsontja Esztergomban1565-ben fanatizált protestánsok pusztítottak a váradi székesegyházban. Szent László sírját megsemmisítették, csontjait kidobták. Szegedi Benedek váradhegyfoki kanonok mindössze a szent combcsontjának egy részét tudta lopva akkor megmenteni. Ez az ereklye egy 254 éves nagyszombati kitérővel az esztergomi káptalan birtokába került. 1855-ben Scitovszki János hercegprímás rendeletére egy aranyozott ezüst, vert, vésett, öntött, zománcos, neogótikus ereklyetartó készült, amelyben felül Szent István, középütt Szent Imre, alul Szent László említett ereklyéje került elhelyezésre. ) A combcsonton kívül a székesegyház feldúlásának szemtanúi további maradványokra is emlékeztek, amelyeket a váradi vár Királyfi12. ) vagy pedig Aranyos6. ) bástyájában rejtettek László ereklyéje AachenbenNagy Lajos király 1366-ban Szent István, Szent László király és Szent Imre herceg tiszteletére Aachenban a Mária templom mellett saját költségén kápolnát építtetett, amelynek gondozását a város polgármesterének és tanácsának a gondjaira bízta, miután meggyőződött azoknak körültekintéséről és előrelátásáról.
Az antropológusok végül – a vizsgálat alapján – el is készítették Szent László király arcrekonstrukcióját, amelyet bárki megtekinthet szintén a Győri Székesegyházban. Ha szeretne ellátogatni a győri székesegyházba, tartson velünk a magyar Caminón, a Szent Jakab Úton induló gyalogos zarándoklatunkon. Szent László király arcának reknostrukciója20
Ő restauráltatta Prágában. később a sérült tartót, ekkor kapta meg a mai gótikus koronát, és a rajta ma is látható drágaköveket. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI A török uralom miatt elmenekítették az országból a hermát Borostyánkő várába, ahonnan csak 1945-ben kerülhetett vissza Győrbe. Igaz a nagyváradiak is igényt tartottak rá, ám többszöri kérésük ellenére sem kapták azt meg teljesen, csupán egy nyakszírtcsontot ezüst kazettában, amit a mai napig is itt őriznek. A két ismert mellett azonban több helyen is feljegyeztek darabokat a királyból. Ragúzában például kar és lábereklyéjét őrzik, a jobb alsó karcsont-ereklyét Zágrábban, a gyulafehérvári székesegyházban fogereklyéjét, amiből Esztergomban is található egy (utóbbiban egy combcsont is van). Achenben egy 42 cm magas, aranyozott ezüst foglalatú hegyikristály tartóban pedig egy csontereklyét őriznek, Fotó: wikipedia A feljegyzések ezután is több csontdarabról tesznek említést, Öttevényben, Tállyán, Zalalövőn és Budapesten a Belvárosi, az Angyalföldi-, Istenhegyi-, Kőbányai- és Pestszentlőrinci Római Katolikus plébánián, valamint a Magyar Szentek templomában is találkozhatunk a szent király darabjaival.