A döntés előtt mindenképpen célszerű tehát könyvelővel és jogásszal is egyeztetni, hogy minden szabályszerűen történjen. Forduljon hozzánk bizalommal, a WTS Klient számviteli tanácsadói szívesen segítenek Önnek is!
183 6. 3. Az értékpapírokkal kapcsolatos fontosabb gazdasági események Növekedések 1. Vásárlás 2. Vagyoni hozzájárulásként átvétel 3. Követelés ellenében átvétel 4. Átminõsítés 5. Térítés nélküli átvétel 6. Visszaírás 7. Árfolyamnyereség 8. Visszavásárolt saját részvény 37. Értékpapírok Csökkenések 1. Értékvesztés 2. Értékesítés/beváltás 3. Vagyoni hozzájárulásként átadás 4. Kötelezettség fejében átadás 5. Átminõsítés befektetési célúvá 6. Térítés nélküli átadás 7. Hiány, megsemmisülés (bemutatóra szóló) 8. Árfolyamveszteség 9. Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása 6. A leggyakrabban elõforduló gazdasági események könyvelése NÖVEKEDÉSEK: • Vásárlás A vásárlás a mérleg eszköz oldalán jelent átcsoportosítást. Az állományba vétel bekerülési értéken történik (a bekerülési érték eltérhet az értékpapír névértékétõl). – A tulajdoni részesesedést jelentõ értékpapír állományba vétele: T 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 372. Egyéb részesedés K 38. Pénzeszközök – A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír állományba vétele: T 374.
Az Szja törvény 67. § (9) bekezdés a) és c) pontok részletezik, hogy az értékpapír megszerzésére fordított értékként mit lehet számításba venni. Ennek lényege, hogy az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a magánszemélynek 15% Szja- és 13% Szocho-fizetési kötelezettsége keletkezik. Visszavásárolt üzletrész A Kft. a legfőbb szervének (taggyűlés) határozata alapján jogosult saját üzletrészei megvásárlására abban az esetben, ha a törzstőkén felüli vagyona erre fedezetet biztosít. Ha a kilépett tag üzletrészét a Kft., vette meg, akkor visszavásárolt üzletrészről beszélhetünk. Az új Ptk. 3:175. § (3) bekezdése értelmében "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A visszavásárolt üzletrész esetében az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Ezért első lépésként a visszavásárlástól számított egy év kezdő időpontját kell meghatározni, amely az üzletrészeladási szerződés időpontja lesz.
A megvásárolt üzletrész sorsáról egy éven belül kell dönteni, kivéve ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik! A saját üzletrész egyik rendezési módja a térítésmentes átadás a meglévő tulajdonosoknak a törzsbetéteik arányában.
Kontírozás: Saját részvények, üzletrészek bevonása során a névérték elszámolása jegyzett tőke csökkenésként a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg: T 411. Jegyzett tőke K 987. Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonásakor a névérték A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonása során a könyv szerinti érték kivezetése T 887. Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonásakor a nyilvántartás szerinti érték K 373. Saját részvények, üzletrészek A visszavásárolt saját részvény, üzletrész visszavásárlásához kapcsolódó lekötött tartalék visszavezetése az eredménytartalék javára: T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék Gyakran előforduló hibák: A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonásának elszámolása a cégbírósági végzésről szóló értesítést megelőzően megtörténik. Az analitikus nyilvántartások pontatlan vezetése. A bevont saját részvények, üzletrészekre vonatkozó lekötött tartalékot nem korrigálják, nem szüntetik meg. A saját részvények, üzletrészek bevonását nem rendkívüli eredményként számolják el a cégbírósági bejegyzéssel egyidőben.
Itt több befolyásolási tényezőt is figyelembe kell venni. Jelentőséggel bír az, hogy esetlegesen egy már jól bejáratott üzletről van szó, a vevőkör stabilnak mondható, a tevékenységre vonatkozó kilátások kedvezőek, a fejlesztési elképzelések nyereségesek lehetnek stb. Tehát az üzletrész értékesítésekor minden befolyásoló tényezőt a patikamérlegre kell tenni, ez a megmérettetés pedig összegszerűen is kimutatható. Üzletrész-értékesítés, árfolyamnyereség Az üzletrész értékpapírnak minősül, amely azt jelenti, hogy amennyiben könyv szerinti értéknél magasabb áron történő értékesítés esetén az értékesítő magánszemélynek árfolyamnyereségből adódó jövedelme keletkezik, amely jövedelem árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóköteles jövedelem lesz. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az Szja törvény 67. § rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 67. § (11) bekezdése pedig meghatározza, hogy az üzletrész eladójának mikor keletkezik adóköteles jövedelme. A jogszabályhelyhez igazodóan az eladónak abban az esetben keletkezik adóköteles jövedelme, amennyiben az értékpapír (üzletrész) átruházása során a bevétel meghaladja az értékpapír (üzletrész) megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
A vételár részbeni kiegyenlítésekor: T 478 - K 384. A 478. számla, mint tartós kötelezettség, mutatja a vételárból még ki nem fizetett, át nem utalt összeget. A lényeg tehát az, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között a teljes vételárat kell kimutatni, a vételárból a később megfizetendő összeget pedig az eladóval szembeni kötelezettségként kell szerepeltetni. Így a jövőbeni kötelezettségre sem céltartalékot, sem lekötött tartalékot nem kell képezni. A befektetett pénzügyi eszközök között tehát a […] Érdekelheti ez is Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a... A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk... Három magánszemély 2001-ben 3, 1 millió Ft törzstőkével kft. -t alapított. 14 millió Ft... Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a... Figyelmébe ajánljuk Három magánszemély értékesíti "A" társaságban lévő üzletrészét "B" társaság számára, ahol szintén ugyanaz a három magánszemély, ugyanolyan arányban tulajdonos.
A saját üzletrészt - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Ennek indoka, hogy a vállalkozás saját maga tulajdonlásával járó torzulások ne maradhassanak fenn hosszabb távon. A saját részvény, üzletrész visszavásárlását általában vagy a részvény, üzletrész bevonása követi, vagy a részvény, üzletrész eladása. A vásárlás elszámolása önmagában megegyezik más, nem saját részvények, üzletrészek vásárlásával. Összefoglalva: a társaság saját üzletrészt csak akkor vásárolhat, ha rendelkezik törzstőkén felüli szabad vagyonnal, amely osztalék fizetését is lehetővé tenné. A társaságnak ezt az úgymond fizetési képességét hat hónapnál nem régebbi beszámolóval kell alátámasztani. Tehát június 30-ig ez lehet az év végi beszámoló, e dátumot követően közbenső mérleget kell készíteni.