Ugyan messze vannak ettől a magas kortól az író képzeletében ezeréves múlttal felruházott bükkök, mindazonáltal jó néhány száz esztendősök lehetnek azok a bükkfák, melyek a Szentkútnak is mondott Borostyánkút hármas forrását szegélyezik s melyek mellmagassági kerületét megmérve, azt 245, 272, 276, 320 cm-nek találtuk. Az ellipszis-alakú víztartó medencébe ömlő három forrás Bakonybél határában, a községtől 1 km-nyire déli irányban a Szentgál felé vezető út mentén, 5o-15o lejtésű domboldal lábánál fakad, melyből a tetőre félkörben vezet fel az út, zöld mohával borított szép sziklacsoport mellett. A bővizű hármas forrás a domboldalon levő erdővel és az előtte elterülő réttel a bakonybéli Szent Benedek-rendi apátság tulajdona s az kát. helyrajzi szám alatt van nyilvántartva, 3 kát. hold 743 négyszögöl nagyságban, amiből 731 négyszögöl rét, 314 négyszögöl út és épület, 2 kát. hold 1298 négyszögöl pedig erdő. Az erdő állományát bükk, gyertyán, szil, juhar, hárs fafajok alkotják, melyek kora különböző.
Az erdőgazdaság biztosította a jó minőségű szerszámot és a szükséges mennyiségű karbantartó eszközt: az élesítőrácsot, reszelőket, terpesztővasat, terpesztésmérő órát, gyalufogrövidítő berendezést. Az erdészeteknél dolgozó erdészek és erdőmérnökök is kiképzést nyertek és az ő odaadó munkájuk nyomán a fakitermelésben dolgozók termelékenysége, keresete évről évre nőtt. / Mit jelent az, hogy emelkedett a dolgozók teljesítménye és keresete? 1. A teljesítmény növekedésével jelentős időmegtakarítást lehet elérni. A gyalufogas fűrésszel elért 80%-os teljesítménynövekedés azt jelenti, hogy dolgozóink kisebb idő alatt kisebb fáradtsággal végzik munkájukat. Míg pl. valaki es gazdasági évben 31 m3-t megszakított háromszögfogazatú fűrésszel 250 óra alatt, ban ugyanezt a mennyiséget gyalufogas fűrésszel 161 óra alatt termeli ki. (Mindkét esetben átlagos adatokat vettem alapul. ) Ez az időmegtakarítás lehetővé teszi, hogy az Erdőgazdaságban is haladjunk a 8 órás műszak bevezetése felé és a dolgozók részére megfelelő pihenési és szórakozási idő álljon rendelkezésre.
Gyökere földfelszínt mász, és elterülve tartóztatja a homokot. Ágai gyökértől kezdvén már terebélyesednek, s takarják, védik a a nevelő anyát, a földet, és feltartóztatják a homokfúvást. / Számtalanszor vizsgáltam határunk fenyvesét, de eredetéről bizonyosat nem állíthatok. Ha a szomszéd Fenyőfő helységnek az elnevezését nézem, az fenyvesre utal, s annyit jelent, hogy ezen helység a fenyvesek tövénél épült. Ebből azt kell kihoznom, hogy ezen vidék, a Bakony északi, homokos oldala ezen fenyőkkel díszlett. / Következésképpen a határunkban lévő fenyves is mostani helyére, mint hajdani folyó homok tengerére a természet által vagy a szeleknek, vagy a vizeknek, vagy a madaraknak a segítségével szállíttatott. Ha tekintem azt, hogy a folyó homokban, míg csak meg nem állapodik, semmiféle csemete, mag meg nem nőhet, akkor ismét azt kell hinnem, emberi erő által ültettetett. De akárhogy történt ez, az bizonyos, hogy a fenyő a homokot szereti, fája pedig épületekre, malom göröndölyökre, s a többi célra becses, az ültetése javasolt.
Az ókorban Ceasar Galliában és Germániában a tiszafát még gyakorinak mondja. Az évszázadok folyamán, az emberi kultúra terjeszkedésével azután az erdők pusztítása, a klímának és vele együtt a talajnak szárazabbá, melegebbé válása a tiszafát lassú kihalásra kényszerítette. Az esztelen pusztítás eredménye - még 1802-ben is a németországi Harzban egy helyütt 500 tiszafatörzset vágtak ki -, hogy ma úgy külföldön, mint nálunk, már meg lehet számlálni Európa legvénebb fájának szétszórtan megmaradt utolsó törzseit, vagy inkább a törzsek egykori helyén nőtt gyökérsarjait, itt-ott magoncait, rendesen más, magasabb fák árnyékában meghúzódva. A legnagyobb, legépebb példányokat ma már inkább csak kertekben, régi parkokban találjuk és mind külföldön, mind nálunk tényleg szinte leltárszerűen ismerteti a szakirodalom a még vadon élő példányok helyét és számát. / Az egykori nagyobb elterjedtséget még ma is bizonyítják egyes helynevek (tiszás, Tiszolc), meg a mindenfelé kiásott tiszafa gyökértuskók, melyek sokszor 1 m átmérőjű törzsre is engednek következtetni, korukat pedig egyes esetekben, sőt 3000 esztendőre is lehet becsülni.
Itt azonban állami segítségre volt szükség. – 276 millió forint érkezett az államtól Simonka György és dr. Dancsó József országgyűlési képviselők segítségének köszönhetően, így biztonsággal befejezhető jövő nyárra a fejlesztés – mondta el a főigazgató. 1, 8 millió forint vissza nem térítendő támogatásból a belgyógyászat és a szülészeti osztály keleti szárnyainak vizesblokkjai szépülnek meg, 10 millió forintot pedig a tűzvédelmi problémák javítására fordítanak. Pályázati forrásból tervezik az informatikai rendszer korszerűsítését, és új eszközök beszerzését. A létszám tekintetében a főigazgató elmondta, 5 orvost és 10 szakdolgozót vettek fel az elmúlt időszakban, 6 megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmaztak, valamint új szakorvosok, szakorvosjelöltek és rezidensek érkeztek a kórház több osztályára. A mérleg másik oldalán az alacsony bérek és az adósságok szerepelnek. Béremelésre jövőre van esély a kormánypárti politikusok szerint, a kórházak adósságait pedig állami segítséggel igyekeznek csökkenteni.