Ilyen megbontás lehet például:381. Pénztár3811. Pénztár előző évi forgalom3811. Pénztár tárgyévi forgalom384. KHB bankszámla3841. KHB bankszámla előző évi forgalom3842. KHB bankszámla tárgyévi évi forgalom Az ilyen megbontásra mindaddig szükség van, amíg a kivaalanyiságot megelőző évek adóalap-korrekciós tételei ki nem futnak. A 384-es főkönyvi számla fog a bankszámlakivonat egyenlegével, a 381-es főkönyvi számla a pénztárjelentés egyenlegével megegyezni. A Kiva-törvény 20. §-ának (4)–(6) bekezdése tartalmazza azokat az adóalap-korrekciókat, amelyeket a tárgyévi ügyletekhez kapcsolódó pénzforgalmi adóalap-korrekcióként kell figyelembe venni. Véleményem szerint ezeket is csak akkor lehet teljes körűen és biztonságosan követni az adóalapnál, ha könyveléskor már elkülönítetten mutatják ki. Ezért a pénzforgalom tárgyévi forgalmát – mind a bankszámlánál, mind a pénztárszámlánál – is célszerű alszámlákra bontani:– adóalap-növelő– adóalap-csökkentő. Botka Erika az Adó szaklap 2013/6. számában megjelent cikkéből mindent megtudhat a kiva és a folyószámlahitel összefüggéséről és a kiva-alanyiság megszűnéséről is.
Eva-s egyéni vállalkozó eva bevallásában vallott általános forgalmi adó és szakképzési hozzájárulás kötelezettségének önellenőrzésére a 1543-03. számú lappal együtt a 1543-04/A önellenőrzési melléklet szolgál. Gazdasági társaság esetén az eva bevallásban bevallandó áfa és szakképzési hozzájárulási kötelezettség önellenőrzését a 1543-03. számú lappal együtt a 1543-04/B önellenőrzési mellékleten kell benyújtani. Az önellenőrzési lapo(ka)t a megfelelően kitöltött főlappal együtt kell benyújtani, illetve elektronikus úton továbbítani. Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a szüneteltetést a főlap C blokkjában, a Bevallás típusánál jelölheti. Ezt a bevallást kell benyújtania az egyéni vállalkozónak a tevékenysége évközi szüneteltetése esetén is a tárgyévet követő évben. A szüneteltetés alatt az egyéni vállalkozó adószáma megmarad, eva adóalanyi minősége nem szűnik meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 1. Adókedvezmény illeti meg a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizetőt a munkaviszonyban foglalkoztatott • doktori (PhD), vagy • ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy • tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló után Kutatóhelynek minősül a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs tv. ) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó. Kutató, fejlesztő az Innovációs tv. 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 2. Adókedvezmény: a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százaléka Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.
évfolyam 12. szám Példa kieső időre Bt. beltagja 2013. február 6.
Először is fontos hangsúlyozni, hogy az előlegbevallásokhoz a könyvelésnek teljes körűnek kell lennie, mert az adóelőleg adóalapja a pénzforgalmi szemléletű eredmény változásából indul ki. Ezért nem elegendő a kimenő, bejövő számlák könyvelése (ez az áfabevallás elkészítéséhez szükséges), hanem a bank- és a pénztárforgalom teljes körű könyvelésére is szükség van. Pénzforgalmi személetű eredmény: a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott pénzeszközök tárgyévi összegéből levonva a tárgyévet megelőző üzleti év beszámolójában (nyitó mérlegében) kimutatott pénzeszközök összegét. A beszámolóban a pénzeszközök mérlegsoron kell kimutatni: a pénztárat (készpénzt), bankbetéteket, elektronikus pénzt és a csekkeket. Az adóelőleg összegének a kiinduló alapja a Számviteli törvény szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg megállapítási időszakban realizált változása. Azoknál az adóalanyoknál, akik havi adóelőleg-bevallók, a 2012-es beszámoló az adóelőleg bevallásáig még nem fog elkészülni, ezért főkönyvi kivonat alapján fogják a pénzforgalmi szemléletű eredmény változását meghatározni (ez azonban még negyedéves adóelőleg fizetésénél is előfordulhat).
A (C) blokkban a megfelelő kódkockában kérjük 1 -gyel jelölni, hogy a bevallás melyik részletező lapján szerepeltetett adatot, amelye(ke)t be is kell adni. A bevallási garnitúra részei - 1543 Főlap - 1543/A Nyilatkozat A Nyilatkozatot akkor kell kitölteni az adózónak, ha annak valamelyik sorában nyilatkozattételi jogával élni kíván. A 1543/A Nyilatkozat (A) blokkját csak az egyéni vállalkozó töltheti ki.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén az új adatokkal valamennyi az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni! Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betűt kell bejegyezni. Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének adóalap, adó változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni. Önellenőrzés: A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül. 11 Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja.