Megőrzendő az extenzív földhasználat és a meglévő szántók részbeni gyepesítése javasolt. A mentett oldalon a Diós dűlőben már főként a szántók jellemzőek, de itt is megtalálható bizonyos mértékű mozaikosság, amely ökológiailag és esztétikailag kedvező. Itt részben kisparcellás szántóművelés jellemző, de jelen vannak az erdősávok és erdőfoltok is. A közúttól délkeletre eső területen három kavicsbányató mellett egy- egy maradvány erdősáv tagolja a szántótáblákat. A Mosoni-Duna töltés mellett itt is megtalálható egy-egy gyepborította parcella. A közút és az Örömkő-laposi csatorna közötti területegység a leghomogénebb térség, itt kevés a szántótáblák monotonitását oldó fás vegetációjú zóna. Örömkő-laposi és a Duna töltés közötti terület változatosabb, jelentős természet közeli vegetációval borított terület, tájkaraktervédelmi zónaként megőrzendő. Itt található a Nagy-Kerék tó, amely már jelentős részben T P T A L E N T − P L A N Kft. ; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] 56 feltöltődött, fűzesekkel borított.
; Tel: 96/ 418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] 44 visszatartásával biztosították a hajózást. A megépült töltéseken kívüli mellékágakból holtágak lettek, melyek nagy része napjainkra feltöltődött. Kialakult az áradásoktól védett ún. mentett oldal, ahol megtalálhatók a síkvidékekre jellemző mezőgazdasági kultúrák. Az őstáj csak néhány helyen, a hullámtéren, a keményfaligetekben, a mocsarak és a holtágak területén, a nedves réteken maradt fenn. Ez a terület-átalakítás a települések beépítési módját is befolyásolta. Így a kialakuló magaslatokon települtek le az emberek. A gyepek részaránya a mintegy egy évtizeddel ezelőtti gyepfeltörési hullám miatt csökkent, átalakult a táj arculata. Az átalakított tájak közül a legjelentősebb a mezőgazdasági tájak aránya. Ezeken túlnyomórészt intenzív szántóföldi művelés folyik, pedig a táj hagyományos használatának a gyepterületek arányának növelése és a legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás elterjesztése, felelne meg leginkább. A község tájképi arculatát ma is a Mosoni-Duna és a Nagy-Duna, valamint azok hullámterei határozzák meg.
HÉDERVÁR KSE 30 22 5 3 93 39 54 71 2. DARNÓZSELI SE 30 18 7 5 80 41 39 61 3. MÁRIAKÁLNOK SE 30 16 9 5 52 33 19 57 4. HEGYESHALMI SC 1931 30 15 5 10 82 61 21 50 5. GYŐRZÁMOLYI SE 30 14 3 13 61 53 8 45 6. BŐSÁRKÁNY KSE 30 13 5 12 64 48 16 44 7. MOSONSZENTMIKLÓS SE 30 12 7 11 65 67 -2 43 8. ENESE SC 30 12 6 12 58 59 -1 41 (-1 pont) 9. BÓDI TRANS MOSONSZOLNOK 30 11 6 13 54 56 -2 39 10. GYŐRSÖVÉNYHÁZ SE 30 11 5 14 54 65 -11 38 11. ÁSVÁNYRÁRÓ KSE 30 11 4 15 60 71 -11 37 12. KÁROLYHÁZI SKE 30 11 4 15 55 71 -16 37 13. DUNAKILITI KSE 30 8 8 14 53 59 -6 32 14. DUNASZEG SE 30 8 7 15 55 87 -32 31 15. PÜSKI SE 30 6 5 19 38 77 -39 23 16. BEZENYE SE 30 4 10 16 34 71 -37 22 U 21 1. augusztus 17., 15. 00 Bősárkány – Győrsövényház 3–3 (3–0) Vezette: Kránitz (Zubovics). Győrsövényház: Varga Á. – Fajkusz, Folkmayer, Takács R., Németh K., Kovács Gábor, Kovács Gergő, Tóth K., Kiss P., Horváth K., Kovács T. Edző: Búza Attila. Gólszerzők: Gősi (20. p., 1–0), Deszencki (22. p., 2–0), Gősi (36. p., 3–0), Németh K. (51. p., 3–1), Kiss P. (55. p., 3–2), Horváth K. (83. p., 3–3).
A meglévő zöldterületeket meghatározott funkció alapján rendbe kell hozni. A magánkertek színvonalának emelése céljából javasoljuk, hogy a település csatlakozzon a Virágos Magyarországért mozgalomhoz. A verseny célja – hasonlóan a 60-70-es évek "Tiszta udvar, rendes ház" elnevezésű mozgalmához –, hogy a települést egyre szebbé, virágosabbá varázsolják illetve – ami az előzőnél talán még fontosabb – végre kialakuljon a lakosokban az a zöld szemlélet, aminek eredményeképpen országunk valóban szép, virágos, ápolt és parkosított lesz. A családi ház kertek közül számos jó példát láthatunk, de vannak követésre egyáltalán nem méltó, sőt kifejezetten káros példák is. A verseny felhívná a figyelmet a követendő példákra, nagy nyilvánosságot kaphatna és a helyi lakosság számára is szemléletformáló lehetne. A falusias környezet legmeghatározóbb zöldfelületi elemei a magánkertek, amire minden településen nagy gondot fordítanak. A kertek többségében a növényalkalmazás még hagyományos. A kis díszkert, a gazdasági udvar és a haszonkert hagyományos képe különleges hangulatot kölcsönöz a településképnek, megtartásuk szükséges még akkor is, ha ma már a díszkertben alkalmazott növényfajok eredeti funkciója elfelejtődött.
Javaslatok Zöldfelületi javaslatok, zöldfelület-szabályozás A településkép egyik legfontosabb alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az ápolt, esztétikusan kialakított zöldfelület önmagában is vonzó, de az értékes épített elemek védelméhez azok környezetének megfelelő kialakítása is hozzátartozik. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a zöldfelületi fejlesztésekre. A bővítésre szánt lakóterületek zöldfelületi ellátását a terv tartalmazza. Közlekedési területek zöldfelületein belül elsősorban az utcai fasorok hiányosságát szükséges pótolni. A települést átszelő 1401. számú út indokolttá teszi a rá kifutó kertek végén történő növénytelepítést. E telepítésre az esztétikai okokon túl a légszennyezés és a zaj terjedésének megakadályozására van szükség. A növényzet légszennyeződést szűrő és megkötő hatása közismert. Zajcsökkentő hatása növényfajonként különböző, ezért ezekre a területekre tömörebb lombozatú cserjék telepítése indokolt. A Tölösi erdő tanösvényét a helyenként még fellelhető mezővédő fásítás mintájára össze kell kötni a Mosoni –Duna ligeterdeivel.
A Duna folyamszabályozása mindig jelentős feladatot jelentett az itt élők számára. Részben az árvízi biztonság megteremtése, részben pedig a nemzetközi hajóút biztosítása céljából. A Duna jobb partján az első összefüggő árvízvédelmi töltésrendszert a "Szigetközi Árvízmentesítő Társulat" építette ki az 1800-as évek végén. 1954-es árvíz után több ütemben történt jelentős védvonal fejlesztés, mely érdemben 1975-ben fejeződött be. A térségben legjelentősebb beavatkozás szlovák területen a dunacsúnyi tározó és a Duna 1842 fkm szelvényében a Dunakiliti duzzasztómű kiépítése. A dunacsúnyi tározó kialakítása óta a hajózás a bősi erőmű üzemvíz-csatornáján keresztül történik, de a régi Duna meder szerepe az árvizek levezetésében megmaradt. A Duna 1992 októberében történt elterelését követően jelentősen megváltozott a közös RajkaSzob közötti folyamszakasz állapota. Az eredeti Duna mederbe a korábbi vízhozam töredéke érkezik. Ennek következtében a Duna meder vízszintje jelentősen lecsökkent, a parti zátonyokon és szigeteken nagymértékű vegetációs folyamat indult meg.
Az üdülést szolgáló zöldfelületi létesítmények – kempingek, strandok, sportlétesítmények viszonylagos hiánya, zöldfelület rendezésük és ápoltságuk hiányosságai. A homogén szántótáblák nagy aránya a közút és az Örömkő-laposi csatorna közötti területen. Alacsony vállalkozási aktivitás a lakosság körében. Veszélyek: Győr munkaerő-elszívó hatásának eredményeként az agrártermeléstől mindinkább elszakadó lakosság kapcsolata megszűnik a falu közvetlen környezetével. A falvak tovább uniformizálódnak, vidéki karakterük végleg megszűnik ezáltal az ökoturizmus számára kevésbé vonzó célpontok lesznek. A térség mindinkább az átmenő idegenforgalom közlekedési folyosójává válik, amelyből csak a környezetterhelés csapódik le a településeken. A Győrből kitelepülő ipar környezetveszélyeztetése. A kavicsbányatavak intenzív hasznosítása révén a talajvíz elszennyeződése. A természetvédelem és a lakosság gazdasági érdekei közötti konfliktus feloldatlansága az organikus fejlődés gátjává válik. Veszélyeztetettekké válnak a védett területek, miközben a nem védett térségek továbbra és még inkább az intenzív agrártermelés színterei maradnak, amely önmagában nem nyújt elegendő alapot a jövedelmezőség növeléséhez.
A településeken található műemlékek, szakrális épületek és szobrok felújítása. Tájházak, a települések hagyományőrzéséhez tartozó épületek, helyiségek kialakítása, felújítása, fejlesztése 19 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A településfejlesztési koncepció során a következő területrendezési dokumentumok kerületek figyelembe vételre. - Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv. ) - Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve 1. 1. Országos Területrendezési Terv (OTrT) Győrzámoly az erdőgazdálkodási térség, a vegyes területfelhasználású térség, a mezőgazdasági térség és települési térség országos területfelhasználási kategóriában érintett. Győrzámolyon a következő országos jelentőségű közlekedési hálózatok és egyedi építmények találhatók az OTRT szerint: - országos kerékpárút törzshálózat - főút Győrzámolyon a következő országos jelentőségű műszaki és infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket tartalmaz az ország szerkezeti terve: - elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme 20 21 22 1.