Minden rosszban van valami jó? Környezetvédelmi szempontból Kuba termőföldjei nem pusztultak tovább, mint a fejlett nyugati vagy észak és dél-amerikai társadalmakban, a vegyszermentes táplálkozás következményeként pedig egy kubai átlagpolgár jóval soványabb és egészségesebb, mint a hivatkozott országokban. Mi a tanúság számunkra a történelmi példából? Mivel az olaj ára fokozatosan emelkedik, folyamatosan, évről-évre nő az élelmiszerek ára is. Szinte nincs olyan hét, amikor a sajtó ne adna hírt élelmiszer-áremelkedésről, inflációról, éhséglázadásokról a világon. 30-40 éven belül, egyes becslések szerint jóval hamarabb át kell térni a hazai lakosság önellátásának kialakítására, a kertművelés és a kertkultúra újbóli "rendszeresítésére". Erre nem csupán azért mutatkozik szükség, mert elfogy az olaj, és emiatt éppúgy összeomlik az intenzív agrárium, hanem azért is, mert egyes jóslatok szerint a világ termőföld készlete akár már 50-60 év múlva is kimerülhet, megszüntetve ezzel az addigra már amúgy is horrorisztikus áron történő mezőgazdasági termelést.
Az első olajválság óta aggódik az emberiség: mi lesz velünk, ha elfogy a kőolaj? Mi lenne: majd megtermeljük az üzemanyagunkat máshogyan! Az elektromos autózás látványosan terjed az utóbbi években világszerte. Azonban a hagyományos belsőégésű motorok még sokáig velünk élnek. A már legyártott és most készülő benzines és dízel személyautókat kár lenne nem elhasználni, a munkagépeket, távolsági buszokat, repülőket pedig még sokáig nem lesz gazdaságos elektromos árammal működtetni. Sebaj: van megoldás arra, hogy kőolaj nélkül, akár CO2-semlegesen állítsuk elő az üzemanyagot ezekhez a masinákhoz. Biodízel, bioetanol Aki ma benzint tankol Magyarországon, üzemanyag-típustól függően 5-10% arányban bioetanolt, vagyis mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is tankol, ez a biokomponens-arány kötelezően előírt EU-s norma. A ma megtermelt bioetanolt ennek ellenére az emberiség egészének szemszögéből nézve nem lehet egyértelműen hasznos dolgok tekinteni. A javarészt kukoricából készült alkohol, illetve a repcéből, napraforgóból készülő biodízel termesztése ugyanis értékes termőterületet vesz el az élelmiszeripartól.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2013-ban ismét a 450 ppm-et jelölte meg köszöbértékként, amelynél még nem lesz visszafordíthatatlan az éghajlatváltozás. A grafikon szerint 2014 novemberében elértük a 400 ppm-et - először az emberiség történetében. Legalább a 350 ppm-es szintre kellene visszatérnünk, amilyen gyorsan lehetséges, sőt az IPCC legújabb jelentése szerint 2050-ig 40-70%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Márpedig ahogy nő a népesség, úgy nő a fogyasztás, és nő az igény a fosszilis energiák iránt, és minél többet használunk föl, égetünk el, annál több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe - gyorsul a felmelegedés. A fosszilis energiák, ezenbelül is az olaj nemcsak a technikai fejlődés alapja, hanem a népesség robbanásszerű növekedésének is. Közel 200 000 évig tartott, amíg az emberiség létszáma elérte az 1 milliárdot. Majd nem egészen 200 év elég volt ahhoz, hogy 1-ről 7 milliárdra nőjön a népesség. Az ipari forradalom, a szén hasznosítása megduplázta a Föld népességét, az olaj a hatszorosára növelte.