4. A harmadik osztályos Természet és társadalom tankönyv elemzése A szerbiai harmadikos Természet és társadalom tankönyv 116 oldalas. A könyv eleje egy szép motiváló képpel indít, kis kutatóknak ábrázolja a gyerekeket, s ötféle szimbólumot – háromféle "emberkét" és kétféle jelet használ – az érdekességek, fontos dolgok, tudnivalók, összefoglalók és tanácsok kiemelésére. A tankönyv 7 témakörre tagolódik, ezek a következők: • Vidék és természet • Hogyan tájékozódjunk térben és időben? • Másokkal együtt • Tanulmányozzuk az anyagot! • Tárgyaink • A mozgás körülöttünk • Magyarország a régmúltban A munkában témakörönként elemeztük a környezetvédelemmel kapcsolatos felhívások, megjegyzések és tudni-, illetve tanulnivalók meglétét (2. táblázat), majd diagramon mutattuk ki a környezetvédelemmel kapcsolatos témák százalékos eloszlását (1. diagram). Mint láthatjuk, csak 7%-ban jelenik meg ilyen jellegű utalás, tartalom e tankönyvben. 165 166 2. táblázat: A harmadikos Természet és társadalom tankönyv témakörönkénti elemzése Témakörök Vidék és természet Hogyan tájékozódjunk térben és időben?
A nagy bemeneti impedanciájú mikrofon-előerősítőket, melyek bemeneti impedanciája: 0, 1... 1 MΩ, elsősorban kondenzátormikrofonokhoz használják, kimeneti impedanciájuk k (200 Ω... 2 KΩ). A kis bemeneti impedanciájú előerősítők bemeneti impedanciája pedig: 0, 2... 1 KΩ. Az önálló előerősítők 200 Ω kimeneti impedanciával készülnek. A beépített előerősítő fokozatot az adott erősítő következő fokozatához illesztve méretezik. A mikrofonerősítők frekvencia átvitele 20... 20 000 Hz között lineáris és 50... 70 db-t erősítenek. Kimeneti jelfeszültségük 100... 1500 mv nagyságrendű. 29. ábra MOTU 896 HD Mikrofon előerősítő 22 1. 3 Hangfelvétel készítés 9 1. 1 Felvételkészítés mikrofonnal Legegyszerűbb mikrofonfelvételnél egyetlen mikrofont használunk, amely 20... 30 cmnyire van rögzítve a beszélő szájától. Ha megfelelően csillapított teremakusztikai viszonyok között készítjük a felvételt, a legelőnyösebb kardióid karakterisztikájú mikrofont használni. Ha a mikrofon 30 cm-nél nagyobb távolságra van a beszélő szájától, akkor felvételi hangerősség erősen ingadozik, amikor a beszélő elfordítja a fejét, ugyanakkor a környezetből beszűrődő zajok jobban érvényesülnek, romlik az érthetőség.
Hát Sony, Yamaha? Nakamichi? TEAC? Lux? JVC? Mert inkább ők képviselik az igazi színvonalat e műfajban, s nem az előzőek. Nézzük most már a könyv szakmai részét. Mindenekelőtt a kazettás magnók torzításáról a következőket írja: "Ma a legjobb Compact Cassette rendszerű hifi-magnók 3. harmonikus torzítása k3=1, 5... 2 százalék, amely még az orsós magnókkal is nehezen érhető el". Ebben az egyetlen mondatban három hiba is van. Először is, az orsós magnókkal ennél lényegesen kisebb torzítás is elérhető, mint előző számunkban az éppenséggel nem világbajnok Akai GX 4000D tesztje is mutatja. Másodszor, azon még csak el lehet vitatkozni, hogy a kazettás magnók utólérhetik-e az orsósokat, de ennél többről beszélni nonszensz, hiszen semmi sincs a kazettás technikában, amit az orsósban is meg ne lehetne csinálni. (Fordítva annál inkább. ) Gondoljuk csak végig: lényegesen nagyobb szalagsebesség, szélesebb sáv csatornánként, általában vastagabb mágnesezhető réteg - és mellesleg elmarad minden, a kazetták mechanikájából származtatható hiba.
Számtalan olvasással foglalkozó elmélkedés, tanulmány, internetes portál, könyvfejezet kezdődik ezzel a Michael Ende idézettel. Sajnos a mai gyerekek már "nem tudják"! A múlt század elején Maxim Gorkij még varázslatnak nevezte az olvasást, ahogy a csaknem egyforma kis fekete betűformák mögött, amelyeket csak az olvasni tudók tudnak megfejteni, csodálatosan gazdag történések, érzelmek és gondolatok nyüzsögnek (Harsányi, 1973). Az információs társadalomban alapvetően megváltozott a könyv, az olvasás, a nyomtatott betű funkciója, jelentősége (Balogh, 1996). Az íráshoz kötött ismeretszerzés korszerűtlenné válik, hiszen már "nem a könyv őrzi kizárólag a felnőtt világ titkait, nem az írásbeliség hordozza döntően a tudást". A korábbi olvasástanítási módszerek, már kevésbé hatékonyak. Újabban a szövegek közlésére szolgáló információközvetítők helyett mind fontosabbá válik a televízió és a számítógép. Az ún. információs társadalom fejlődése mindinkább elvonja az embereket az olvasástól. Többről van azonban itt szó, mint a könyvek uralmának leáldozásáról: az írott szó veszítette el hatalmát (Tószegi, 1997).
200 ohm Szabadtéri érzékenység: 1 mv/pa Előre-hátra érzékenység arány: 15 db Átviteli frekvenciasáv: 100-16000 Hz 1. 3 Mikrofon-előerősítők A különféle jelforrások kis szintű jelfeszültségének kívánt szintre történő felerősítésére feszültség-előerősítőt használunk. A jelenleg használt mikrofonok igen kis jelfeszültséget szolgáltatnak. Ahhoz, hogy ezt a kis jelfeszültséget kellő mértékben felerősítsük, nagy bemeneti érzékenységű előerősítőre van szükség. Egyes mikrofonoknál az erősítést a mikrofonon belül oldják meg, de gyakrabban találkozunk külső erősítőkkel. 21 A hangtechnika jelenlegi gyakorlatában, a korszerű félvezetős erősítőelemek mellett a hagyományos, elektroncsöves erősítők is megtalálhatóak. A mikrofon-előerősítőket az alkalmazott erősítőelemek fajtája és a bemeneti impedancia szerint különböztetjük meg. A bemeneti impedancia nagyságának minden esetben az előerősítőhöz kapcsolt mikrofon impedanciához kell illeszkednie. Legfontosabb minőségi követelmények: széles átviteli frekvenciasáv, kis torzítás, minimális zajszint és nagy túlvezérelhetőség az adott torzítási érték túllépése nélkül.
Még fontosabbak, ha figyelembe vesszük a korszerű tanítás igényét, nevezetesen, hogy nem a tanító az egyedüli ismeretforrás, akit végig kell hallgatni, majd felmondani a leckét. A különféle ismertforrások a tanulókat aktív helyzetbe hozzák. Az ismeretszerzés érdekessé, tartalmassá válik, és az eredmény sem marad el. Zolnai és Czékus (1998) konkrét példákkal igazolták, hogy a tartós és alkalmazott tudás egyik előfeltétele az integrált és interdiszciplináris oktatás és nevelés. Ismeretforrásnak nevezzük mindazt, ami információhordozó, amiből a gyerekek új ismeretekre tesznek szert. Más szóval, egy felvetett problémára az ismeretforrásokból kapja meg a választ a diák. A mai iskoláktól elvárjuk, hogy a tanulók minél önállóbbak legyenek, tehát közvetlenül találkoznak az ismeretforrásokkal. Ha van közvetítő, az a tanító, de munkája csak a közvetítésre, munkaszervezésre, segítségre kellene, hogy korlátozódjon. Elvárások és helyzetelemzés Az általános iskola alsó osztályaiban folyó munkát rendszerint egy személy, a tanító irányítja, illetve végzi.